Ciao Iváncsa

Első iváncsai nyarunk képekben. Pontosan ilyen: ezer színben pompázó, meleg, nyugodt, napsütéses, felfedezős, természetes. Íme: Nem, ez nem Toscana, hanem az Adony felé vezető út jegenyesora az utcánk végéből nézve Aratás után... Aratás után... mezei virágokkal... Kukoricás ezer zöldje: A gyönyörű sárga napraforgó mezők körülölelik a falut. Nem lehet betelni velük: Néhány mezei virág tarkítja az aranysárga  takarót: A határ szürkületben is szép... Nagyon szeretünk itt élni! ❤ Ciao Iváncsa!

Még ki sem hevertük a frenetikus Gyereknapot, sőt még az ovinak se volt vége, máris újabb programok várták csemetéinket. Június 5-én, szerdán egy cirkuszi társulat érkezett Iváncsára. A Faluházban tartották színes és érdekes műsorukat. Volt bohóc, artista, bűvész, tombola... nagyon jól mulattunk. 😊 Június 8-án, szombaton ismét ringbe szálltak ovisaink és iskolásaink - Szigethalomra utaztunk aerobik versenyre. Kata néni alaposan felkészítette az ügyes kis tornászokat, ezért boldogságban úszva, éremmel a nyakukban távoztunk. A verseny kiegészült vidámparkozással, csillámtetkóval, lufival, szóval teljes volt az eufória. Június 15-én, szombaton az Úszás napja és a Nyárindító Délután került megrendezésre a Főtéren és az iskolaudvaron. Nekünk aznapra más programunk volt, így csak az utolsó fél órára értünk ki az iskolaudvarra, de az izgalmas lézerharcról nem maradtunk le. Június 25-én, kedden délelőtt a könyvtárban volt programunk: robottal, 3D-s nyomtatóval és távirá...

Régebben a vidéki élet gondolata nekem valahogy mindig együttjárt azzal, hogy elképzeltem magam, ahogy felpattanok a bringámra, ráakasztom a szatyromat a kormányra és megyek ide-oda. Ehhez képest több, mint fél év telt el a "vidéki életemből", amikor is biciiklire ültem, és akkor is kényszerből. Van nekem egy szipi-szupi Csepel bicajom (mi más?), amit kb. 15 éve kaptam (a szülinapomra) + vettem (kipótoltam), mikor még javában Csepelen laktam. Viszonylag rendszeresen használtam: kóricáltam párszor a Királyerdőben, többször átkerekeztem Kispestre Apuékhoz. Aztán a panellakásba nem vittem magammal, mert a liftbe max. felállítva fért volna be, és hely híjján az egész erkély mind a másfél négyzetméterét elfoglalta volna. Szépen leszoktam a biciklizés gondolatáról is. De amikor felcsillant az iváncsai reménysugár, abban a már fent említett módon intenzív helyet kapott zöld drótszamaram. Mivel előző életünknek nem volt szerves része a bicikli, így kicsi lányunk előtt sem v...