Ciao Iváncsa

Bármilyen furcsa, Iváncsa bizony egy Duna-parti település. Maga a lakott része kb. 3 km-re fekszik a folyótól, ráadásul egy domb tetején, így aztán dagálykor nem kell menekülni. Van viszont nagyon szép Duna-part, egy kis holt ág, amely a horgászok és a kirándulók paradicsoma. November elején elugrottunk körülnézni. Ez a megkapó látvány fogadott. Erdei ösvények, helyes szalonnasütő helyek, erdei házikó, csónakok, nehány jókedvű horgász. Na meg a sok szúnyog! :) Kicsit fára másztunk, aztán indultunk is tovább.  A szomszédunkban Adony van, ahol a komp is jár, amely a Csepel-szigeti Lórévvel köti össze újonnan választott hazánkat. Megnéztük azt is. Először itt is egy holt ágba botlottunk. Igazi Kis-Duna-parti hangulat fogadott, üdülőházakkal és gyönyörű természettel. Néhány lépésnyire ott hömpölygött előttünk a Duna. November lévén sajnos nem straussi színekben pompázott, de így is lenyűgöző volt, és majd tavasszal is jövünk erre úgyis. Hát en...

Szóval beköltöztünk az új házunkba. Mostantól Iváncsán lakunk! Nem Pesten, nem városban, nem lakásban, hanem egy családi házban! Ezt azért még szokni kell. :) Illetve, érdekes módon nem a helyet kellett szokni, maximum a körülményeket, meg a sok munkát, intéznivalót, ami ránk várt. A házon belül mielőbb meg akartuk oldani a konyhakérdést. A konyhabútort (megállapodás szerint) elvitték a régi tulajok, így a konyha tök üres volt. Se tűzhely, se mosogató.... tiszta camping feeling volt pár hétig - azért nem sírom vissza. Itt volt a bútor, meg a mosogató, csak éppen dobozokban. Egy műanyag vödörben mosogattam, a fürdőszobából hoztuk hozzá a meleg vizet. Főzni egy hétig nem tudtam, de aztán megérkezett a tűzhely és egy nagyon kedves villanyszerelő, aki be is üzemelte. Azonnal palacsintát sütöttem. :) A konyhabútor össze- és felszerelése is megoldódott lassan, ehhez családunk ügyes és lelkes tagjaitól kaptunk óriási segítséget. Már csak melegvíz kellett a konyhába....

A költözés napja 2018. október 20-ra esett, de ezt megelőzte a költözés hete. Kemény hét volt, meg kell hagyni, de a Családunktól és barátainktól nagyon sok segítséget kaptunk. Nagyon szépen köszönjük Nektek! ❤ Hétfő délután eljöttünk a Házhoz kiegyenlíteni a vételár utolsó részletét és átvenni a kulcsot. A régi tulajdonosok még pakoltak, ezért addig elugrottunk Dunába (Dunaújváros - itt mindenki így hívja), az obiba, nagyon sok mindent megvenni: falfestéket, laminált padlólapokat, szegélyléceket, szerszámokat, stb. Este megkaptuk a kulcsot, gyors fotó a pillanatról és indultunk haza, hiszen másnap ovi, T. pedig hajnalban jött is vissza nekikezdeni a munkának. A Ház nem volt rossz állapotban, de a tisztasági festésen kívül azért akadt bőven tennivaló. Megbeszéltük, hogy egyelőre csak az alsó szintet lakjuk be. A felső szintet teleraktuk A Dobozokkal. Kedden egyedül jöttem, szerdán Papával és egyik húgommal: rengeteg dobozt hoztunk le, de a régi lakásunkban ennek még mindig nem...