Aranyló szeptember

A szeptember több nagy vátozást hozott az életünkbe. Először is Olívia iskolás lett. Velem pedig ismét olyan dolog történt, amit ha valaki mondjuk egy évvel (de akár csak néhány héttel) ezelőtt mondott volna nekem, biztosan megmosolygom.



Szóval elkezdődött az iskola. De nem csak Olíviának, hanem nekem is. Mégpedig az általános, csak én átugrottam az alsó tagozatot és rögtön a felsőbe csöppentem.
Egy olyan lehetőség kínálkozott, amire korábban gondolni se mertem volna.
A helyi suliban, a Dr. Fejérpataky László Általános Iskolában "tanárnéni", vagyis Judit néni lettem. Szeptember közepe óta óraadóként angolt tanítok a felső tagozatosoknak, az 5-8. évfolyamokon. Nem mondom, hogy könnyű, de nagyon élvezem. Igazi agytorna nekem is,-  nemcsak a gyerekeknek -, ráadásul nagyon kreatív és sokszínű "munka". A pedagógusok nagyon kedvesen és segítőkészen fogadtak, ezért nagyon hálás vagyok nekik. Én mindig is tiszteltem a tanárokat, de most, hogy bepillanthatok a katedra mögé, átértékeltem az eddigi életemet, és mélyen meghajlok előttük. Nagyon szép hivatás az övék, de nagyon kemény munka van benne. Már egy hónapja dolgozom az iskolában, mostanra az összes gyerkőcömnek megtanultam a nevét, próbálom őket jobban megismerni, lassan összeáll a kép, hogy ki kinek a tesója, rokona (itt Iváncsán szinte mindenki mindenkinek), ki kivel barátkozik, ki miben ügyes, vagy ügyetlen… és dolgozunk (próbálkozunk) ezerrel. 😊
Szerencsére Olíviának is jól indult az első tanév, nagyon szeret suliba járni, sok új barátja lett (persze a régiek is megmaradtak), és nagyon élvezi az órákat is.
Itthon is minden rendben van, leszámítva, hogy ki kellett cserélnünk a kazánt és a bojlert, mert mindkettő elromlott, egy hét különbséggel. Szép példa volt előttük a nyár elején a mosógép és porszívó páros…
Szépülget a ház, legutóbb a külső ablakkeretek, a terasz korlàtja és a kinti világítás újult meg.
Belül pedig dekorációs elemekkel bővültünk, illetve végre lett melegvíz a konyhában!!! De már úgy megszoktam a vízforralót a mosogatáshoz, hogy nem tudok leállni vele.
Átlagos szeptemberi hétköznap délutàni idill
A kutyusok szépen cseperednek, háromnak már van új gazdija (mégpedig Iváncsán, nem messze tőlünk), jól vannak, szépen tartják őket. A meglévő négyből kettőt tartanánk meg, Zeust és Pennyt, 
és a Mancs Őrjárat többi tagjának, Picurnak és Pannikának még mindig keressük leendő szerető gazdájukat. (talán Picurt hamarosan elviszik, de Pannikáért még senki nem jelentkezett. Pedig cuki nagyon.❤😊)
Pannika
Bundi második alomból született kicsinyei két hetes koruk körül sajnos mind elpusztultak. Észrevettük, hogy nem eteti őket, ezért azonnal elkezdtük a táplálásukat, konzultáltunk az állatorvossal is (Dr. Rigó Zsuzsával), de hiába. Biztos, hogy volt valami egyéb bajuk is, nem voltak elég erősek, hiszen még egy pótanyuka is gondoskodott róluk, mivel Mütyür nemcsak a saját kölykeit szoptatta, hanem a kiscicákat is odaengedte. 
Lelkileg eléggé megviselt ez a dolog….😢

Térjünk vissza a vidám eseményekhez.
Szeptember 15-én búcsú volt a faluban. Kivonultak az árusok, a vidámparkosok, tele volt a központ. Természetesen mi is kilátogattunk.

A búcsút megelőző pénteken az alsó tagozatosok lehetőséget kaptak, hogy nagyon kedvezményesen dodzsemezhessenek, így ezt az 1.a-sok sem hagyták ki. 😊
Még mindig a Fenyő Mikis háttér a kedvencem😉
Szeptember 21-én az adonyi szőlőhegyre kirándultunk. Na az gyönyörű! Mindenkinek ajánlom, aki szereti a szép tájakat, a hangulatos pincesort, a barátságos szőlősgazdákat...mi csak ámultunk és bámultunk, hogy egy ilyen helyre csöppentünk.

 

Felkapaszkodtunk a Szent Orbán (szőlősgazdák védőszentje) kápolnához is.
Szeptember 24-én mezei futóversenyt rendeztek a suli mögötti műfüves focipályán. Ha hiszitek, ha nem, de a kis bajnokunk hatodik lett a korcsoportjában. 
Szeptember 28-án a besnyői szüreti felvonulást néztük meg.

Szeptember 29-én Egészségnapot tartott a Nagycsaládosok Egyesülete az iskola udvarán. Ugrálóvárral, labdákkal, játékokkal, rajzversennyel, várták a gyerekeket, vércukor és vérnyomás méréssel a felnőtteket. Lehetett teákat, gyümölcsleveket, almát, müzlit kóstolni. A helyes fogmosás módszerét is megtanulhattuk.

Amint látjátok, szeptemberben sem unatkoztunk Iváncsán… és azóta már októbert írunk, ami ha lehet, még eseménydúsabb, de erről majd egy másik részben fogok írni.
És mindjárt itt van az első évfordulónk is...el sem hiszem…. Sőt egy éve ilyenkor már a ház kulcsa is a kezünkben volt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Első Karácsonyunk és Szilveszterünk Iváncsán

Mütyür kalandjai