Az Iváncsai kecskemag és egyéb állat- és növényfajták
Itt ez a szeszélyes nyár, hol füllesztő hőség, hol pulcsis hűvős, kapunk sok-sok (sok-sok-sok) esőt napokig, aztán meg a nagy-nagy szárazság érkezik.
Szerencsére növénykéink nem sínylik meg túlzottan ezt a változatosságot. Első évesként a veteményiskolában nem teljesítünk túl rosszul - persze lehetne jobb is. (De az mindig lehetne. 😂)
Nem tettük túl magasra a lécet: paradicsom, paprika, uborka, cukkini, répa, padlizsán és dughagyma szerepelt a repertoárunkban. Meg az eszméletlen sok gaz, ami szépen kinyírta a többi ültetvényünket - felesleges is felsorolni, miket tett tönkre, míg őt szinte lehetetlenség.
Azért elbüszkélkedem néhány adag termésünkkel. Nekünk ez nagyon nagy dolog. 😊
 |
| Dughagyma |
 |
| Legelső hagymánk |
 |
| Sajnos nem volt túl bőséges a paprikatermés (3 db-nál tartunk...) |
 |
| Uborka karózva, felfutva, szépen terem |
 |
| Burjánzó cukkini |
 |
| Háttérben a paradicsom is jól érzi magát |
 |
| Itt épp nagyon jól érzik magukat |
 |
| Itt meg már nagyon jól |
Néhány kép - a teljesség igénye nélkül - (szerintem nincs is rá igény 😂) a terméseinkről:
Cukkini:
Uborka - néhol cukkinivel, néhol pár szem krumplival kiegészülve:
Természetesen koviubi is készült:
És a paradicsom termésünkből egy kis ízelítő:
Összegezve: első évünkhöz képest - a nulláról indulva, minimális veteményezési tapasztalattal a hátunk mögött - azt gondolom, hogy nekünk ez egy csoda, hogy egyáltalán hajlandó megteremni bármi is nálunk. Fantasztikus érzés, hogy kimegyek a kis konyhakertbe, és leszedem a friss, édes, meleg, illatos paradicsomot.
Nagyon sok tanácsot, segítséget kaptunk szomszédainktól, ismerőseinktől! És rengeteg finom gyümölcsöt, zöldséget (korábban palántákat) a sajátjukból. Ezúton köszönjük Anita, Margit néni, Kati néni, Pista bácsi és Vera néni kedvességét! ❤
Mi is próbáljuk viszonozni, ahogy tőlünk telik, de van még mit pótolni és tanulni.
Az Iváncsai kecskemag (valójában kosárka virágmag) ötlete édesapámtól származik. (Ő ilyen vicces apuka féle.) 😂 Tavaly nyáron kaptam a magokat a szülinapomra, mikor már megvolt a ház és vártuk a költözést. Most így néz ki (mármint a virág):
Remélem, még lesz ideje kivirágozni.
De nem csak a saját termésünkkel foglalkozunk. Július elején szert tettünk 10 kg sárgabarackra. A helyi gyümölcsfeldolgozóban/hűtőházban, az Alba Fructusban vettük nagyon kedvező áron. Lett is belőle sok-sok üveg lekvár.
Még szilvára gyúrok. 😊
És mindeközben zajlik az élet:
 |
| Elkészült a mezítlábas ösvényünk a kert végében |
 |
| Gombócka, a süni |
 |
| A szomszéd kiscica |
 |
| Lola és Petúnia |
 |
| Kutya-macska barátság |
 |
| Anyáskodás |
 |
| Öribarik ❤❤ |
És a gyarapodás is jól megy.
Mütyürkénk sem hiába gyakorolta a két kis cicagyereken a szoptatást, múlt hétfőn megajándékozott minket 7 kis kutyakölyökkel. Májusban és június elején alig bírtuk visszatartani, ugyanis a pasijával karöltve szétszedték a kerítést, szétrágták a nádat, a gyorskötözőt, a csirkehálót. Mi időt, energiát és pénzt nem kímélve toldoztuk, barikádoztuk a kerítést, de mindig ők győztek. Vagy Mütyürkénk nézelődött az utcán, vagy a lovagja flangált a kertünkben. Azt hittük a kaja miatt jár be, hiszen kutyusunk még olyan fiatal, nem is tüzelt még... ja, tévedtünk, mint később kiderült! Így hát T. épített egy kennelt. Igaz, hogy szétment tőle a keze, de kész lett és jó lett. Az is igaz, hogy Mütyürke az első három éjjel kiszabadította magát, de aztán bebetonozott tutibiztos erőddé változtattuk!
Persze azóta alig használjuk, de jó, ha van.
Szóval a kiskutyik nagyon cukik, de túl sokan vannak. Így ha valaki szeretne egy eredeti, hamisítatlan iváncsai keverék kölyökkutyát, ne habozzon, szóljon!
És aki inkább macskapárti, az se fogja vissza magát, hamarosan azzal is tudunk szolgálni.....
Hát így éldegélünk mi itt Iváncsán. Ahhoz képest, hogy régebben el sem tudtam volna képzelni, hogy kutyám legyen, nemhogy macskám, és nemhogy ennyi.... Néha pontosan úgy érzem magam, mintha Gerald Durrel Családom és egyéb állatfajták című regényébe csöppentem volna. De így izgalmas és szép az élet. 😊
Mütyürkénk sem hiába gyakorolta a két kis cicagyereken a szoptatást, múlt hétfőn megajándékozott minket 7 kis kutyakölyökkel. Májusban és június elején alig bírtuk visszatartani, ugyanis a pasijával karöltve szétszedték a kerítést, szétrágták a nádat, a gyorskötözőt, a csirkehálót. Mi időt, energiát és pénzt nem kímélve toldoztuk, barikádoztuk a kerítést, de mindig ők győztek. Vagy Mütyürkénk nézelődött az utcán, vagy a lovagja flangált a kertünkben. Azt hittük a kaja miatt jár be, hiszen kutyusunk még olyan fiatal, nem is tüzelt még... ja, tévedtünk, mint később kiderült! Így hát T. épített egy kennelt. Igaz, hogy szétment tőle a keze, de kész lett és jó lett. Az is igaz, hogy Mütyürke az első három éjjel kiszabadította magát, de aztán bebetonozott tutibiztos erőddé változtattuk!
Szóval a kiskutyik nagyon cukik, de túl sokan vannak. Így ha valaki szeretne egy eredeti, hamisítatlan iváncsai keverék kölyökkutyát, ne habozzon, szóljon!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése