... Három hete...
... szombaton a Rivalda bálra készültünk. Az volt a legégetőbb gondunk, hogy be van-e csomagolva minden tombola ajándék, jutott-e minden asztalra piros papír, elég lesz-e az ajándék nőnapi selyemvirág, elég lesz-e a szendvics és a kávé... Édes gondok. A buli persze nagyon jól sikerült, felhőtlenül szórakoztunk. Másnap az volt a beszédtéma a boltban, a suli előtt, az uszodában, hogy milyen szuper volt a dj, hogy ki meddig maradt, kinek mennyire tetszett a zenekar... Három hete Rivalda próba sincs, mert nem lehet. 😢 Az uszoda és a suli is zárva van. A boltban maszkban, gumikesztyűben egymástól távol állva, vagy egyesével beengedve gyorsan végzünk, álarcos vásárlóként a másikat figyeljük, hogy ki van a maszk alatt. És a szemünkkel mosolygunk, biztatjuk egymást, hogy egyszer vége lesz, minden rendben lesz, és tervezzük, hogy hogyan fogjuk megünnepelni a természetest, az unalmast, a szürke mindennapi rutint, amit eddig utáltunk, de most nagyon hiányzik.
Három hete készültünk a március 15-i ünnepségre. Elmaradt. A felsősök akadályversenye még meg lett tartva, még kereshették az én állomásomon is a gyerekek a Nemzeti dal angol fordításába illő hiányzó szavakat. De a Fejérpataky hét tanulmányi versenyeinek eredményeit már csak az iskolarádióban hallgattuk meg a közös tornatermi kihírdetés helyett.
Azóta sok minden megváltozott. Nem járunk iskolába, itthon tanulunk és tanítunk.
Tavaly mit nem adtam volna, hogy otthoni munkám legyen, hogy szinte ki se kelljen mozdulnom itthonról, annyira élveztem, hogy itt lakunk. De aztán szeptemberben jött a suli, amit nagyon megszerettem. Most pedig aztán dolgozhatok itthonról...
Sajnálom, hogy nem mehetek akárhová, hogy nem találkozhatok a családommal, a barátaimmal, a tanítványaimmal. Sajnálom, hogy csak részben látom az ébredező természet szépségeit. Viszont van aminek örülünk, például annak, hogy most a fizikai távolság nem gyengíti, hanem erősíti a kapcsolatokat. Az ember tudja, hogy kire miben számíthat.
Tavaszra tele voltam tervekkel, és most újratervezés van.
Hálát adok Istennek, hogy nem vagyunk betegek, hogy itt lakunk Iváncsán, hogy van kertünk, hogy van munkánk, szuper iskolánk, családunk, jó közösségünk. Hogy van miből erőt meríteni és szellemileg táplálkozni.
A minap megérkezett a gólyánk a fészkébe.... Ő vajon tudja, hogy mi a helyzet velünk, emberekkel? Tavaly is ekkortájt jött és júliusban lelépett. Vajon idén meddig marad? Látjuk-e majd fellélegezve, fagyival a kezünkben, az arató felvonuláson vagy a falunapi forgatagban, a nyári felhőtlenségben vitorlázni Iváncsa felett?
Három hete készültünk a március 15-i ünnepségre. Elmaradt. A felsősök akadályversenye még meg lett tartva, még kereshették az én állomásomon is a gyerekek a Nemzeti dal angol fordításába illő hiányzó szavakat. De a Fejérpataky hét tanulmányi versenyeinek eredményeit már csak az iskolarádióban hallgattuk meg a közös tornatermi kihírdetés helyett.
Azóta sok minden megváltozott. Nem járunk iskolába, itthon tanulunk és tanítunk.
Tavaly mit nem adtam volna, hogy otthoni munkám legyen, hogy szinte ki se kelljen mozdulnom itthonról, annyira élveztem, hogy itt lakunk. De aztán szeptemberben jött a suli, amit nagyon megszerettem. Most pedig aztán dolgozhatok itthonról...
Sajnálom, hogy nem mehetek akárhová, hogy nem találkozhatok a családommal, a barátaimmal, a tanítványaimmal. Sajnálom, hogy csak részben látom az ébredező természet szépségeit. Viszont van aminek örülünk, például annak, hogy most a fizikai távolság nem gyengíti, hanem erősíti a kapcsolatokat. Az ember tudja, hogy kire miben számíthat.
Tavaszra tele voltam tervekkel, és most újratervezés van.
Hálát adok Istennek, hogy nem vagyunk betegek, hogy itt lakunk Iváncsán, hogy van kertünk, hogy van munkánk, szuper iskolánk, családunk, jó közösségünk. Hogy van miből erőt meríteni és szellemileg táplálkozni.
A minap megérkezett a gólyánk a fészkébe.... Ő vajon tudja, hogy mi a helyzet velünk, emberekkel? Tavaly is ekkortájt jött és júliusban lelépett. Vajon idén meddig marad? Látjuk-e majd fellélegezve, fagyival a kezünkben, az arató felvonuláson vagy a falunapi forgatagban, a nyári felhőtlenségben vitorlázni Iváncsa felett?
 |
| Seven Miles zenekar - Zayzon Csabával az élén - a Rivalda támogatói bulin |
 |
| A tavasz egyik csodája az ötödik kanyarban |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése