Még egy kis nyár - ami kimaradt

Itt van az ősz, itt van újra... most éppen az eső is esik... de azért még annyira közelinek érzem a nyarat. Nagyon sok minden történt ebben a három hónapban. Hosszú volt, de mégis szinte egy szempillantás alatt el is múlt.
Iváncsa nyári pezsgő életéről már írtam, láthattátok, hogy itt aztán senki nem unatkozhat.
Lássuk, mi minden történt még velünk...

A legfontosabb és legszebb esemény családunk életében Olívia keresztelője volt. Július 7-én vasárnap tartottuk az iváncsai református templomban. Mindig is terveztük, hogy szeretnénk megkereszteltetni őt, csak valahogy mindig elmaradt. Azzal, hogy ide kerültünk Iváncsára, és megismertük Ilka tiszteletes nénit és Kristóf tiszteletes bácsit (Olívia szemszögéből írom így) és a családjukat, valamint a gyülekezet tagjait, nem is tudtuk elképzelni, hogy ez a csodálatos esemény ne itt történjen meg. Az, hogy ők keresztelték meg kislányunkat, ebben a gyülekezetben, ebben a templomban, ilyen családias, meghitt környezetben - óriási ajándék mindannyiunknak.

Keresztmaminak (Kerianyu ❤), uokahúgomat, Pattit kértük fel, aki boldogan vállalta.
A keresztelő után családi vendégség volt nálunk, 23-an voltunk. Székeket a szomszédból kellett kölcsönkérni.😉

Idén nem utaztunk el nyaralni. De nem bántuk, hiszen ez volt az első iváncsai nyarunk, nekünk minden újdonság volt itt. Konkrétan itthon nyaraltunk, mivel itt mindent megtaláltunk, amit régebben (még a panelből nekiindulva) egy nyaralás során kerestünk. Vettünk egy kis medencét - ezzel a strand meg volt oldva.

Sokat bicikliztünk, Olívia pl. egyfolytában hol a kicsin, hol a nagyon (ld. Bicikli c. fejezetet), voltunk a játszótéren,
sétáltunk a faluban, meglátogattuk Simon Andit (Andi nénit😍) a virágüzletében,

(itt épp a Napfény Idősek Otthona előtti kis tavacskánál)
és rendeztük a kisállatokat...

... igen-igen, jól látjátok, Bundikánk nem hiába lépett le június végén két napra... augusztus 30-án reggel 6 kis cicakölyökkel ajándékozott meg minket... Érdekesség, hogy az első négy kölyköt a hét darab három hetes kutyus dobozában hozta világra, majd elment sétálni. Én ekkor kapcsolódtam be a történetbe. Gyorsan áttelepítettem a cicacsaládot egy kórteremmel odébb és ott még két baba napvilágot látott. Kiskutyáinknak már keressük a gazdikat, de aki kiscicát szeretne, az se tartsa magában... októberben elvihetőek lesznek.

Szinte minden nap (sőt minden nap!) ment nálunk vagy az utcánkban a táboroztatás. Minden napra jutott egy-két kis cimbi, akikkel sötétedésig ment a játék.

Néhány régi barátunk is meglátogatott minket.❤

Csabiék...

... és Vikiék

Írtam cikket a helyi újságba, a Szó-váltásba,

elmentünk Marczinka Marika néni foltvarró klubjába,

résztvettünk egy ingyenes szűrővizsgálaton,

és ezerrel készültünk a falunapi Kölyökparka, gyártottam, pingáltam a kellékeket.

Amit még feltétlenül meg kell említenem, hogy a szülinapom estéjét Ancsika jóvoltából a Fezenen tölthettem kedves (mert elkisért) szomszédasszonyom társaságában.

Megnéztük Horváth Tamás kiváló...

...és a Quimby szuper koncertjét. 

De számomra a lényeg a gyerekkori kedvencem, Thomas Anders a Modern Talkingból volt. Illetve lett volna. Még a régi kitűzőimet is előkerestem - és ki is tűztem.😂

De sajnos olyan eső kerekedett az első szám után, hogy hiába üvöltötte ugrálva a  szétázott közönség a Cherie Cherie Lady-t, az ötödik szám után lefújták a koncertet. Pedig olyan jó lett volna...

Ezekkel a csodás élményekkel feltöltődve  készültünk fel az iskolára.
Átvettük a tankönyveket,

megvarrtam a tisztasági csomagot,

és szeptember 2-án elindultunk....

Ezzel lezárult egy régi és elkezdődött egy új fejezet az életünkben. ❤